A francia csal�di v�llalkoz�s tulajdon�ban �ll� malmot �nt�d�v� alak�tj�k �s 1810 - t�l k�szterm�kek gy�rt�s�ba kezdenek. Szersz�mokat, p�ld�ul f�r�szeket gy�rtott els�sorban, b�r a varr�g�pek, az abroncsszokny�k, a p�paszemrug�k ugyan�gy a reperto�rhoz tartoztak, mint a k�l�nb�z� h�ztart�si eszk�z�k p�ld�ul k�v�dar�l�.  M�r 1858-ban a Peugeot jelk�pe volt az oroszl�n. Vagyis b�ven az automobilok megjelen�se el�tt. A fogak ellen�ll�s�t, a penge rugalmass�g�t �s a v�g�s gyorsas�g�t jelk�pezte. K�zel k�tsz�z �ves g�pipari t�rt�net�vel a Peugeot a vil�g aut�s kalandj�nak egyik �tt�r�je.
Ma �tvenmilli� legy�rtott aut�n�l tart, ez jelenleg a vil�g aut�piac�nak �ves mennyis�g�t teszi ki. Kezdetben az aut�k mellett elk�telezett csal�di eredet� v�llalat - 1810-t�l m�k�dik - sz�mos olyan eszk�zt k�sz�tett, melyek hasznosak voltak a h�ztart�sokban �s a bark�csol�sn�l. 1889-ben azt�n, a P�rizsi Vil�gki�ll�t�son a Peugeot bemutatta az els� g�ztriciklij�t - Serpollet Peugeot -, s ez az esem�ny meghat�rozta a v�llalat j�v�j�t. 1891-ben m�r forgalmazni kezdt�k az els� Peugeot automobilokat, 4 �vvel k�s�bb pedig Type 7 nev� modellj�k megnyerte a vil�g els� aut�verseny�t, a P�rizs-Bordeaux-P�rizst. S ezzel megkezd�d�tt az oroszl�nos m�rka felemelked�se...

M�r 1920 el�tt, az „automobil-tal�lm�nyok" fellend�l�s�nek korszak�ban szokatlanul sz�les modellpalett�t k�n�lt a Peugeot, a szem�lyaut�k mellett teheraut�t, sz�ll�t�-omnibuszt is �rult a gy�r. S�t, a versenyz�sb�l is rendesen kivette a r�sz�t, 1913-ban Jules Goux egy L76-os vol�nja m�g�tt megnyerte az indianapolisi 500 m�rf�ldes versenyt. 1925-ben m�r a sz�zezredik aut�n�l tart a francia aut�gy�r, a termel�s Lille-ben, Valentigney-ben, Audincourt-ban �s Beaulieu-ban folyt. Hamarosan azonban a Peugeot „elfoglalja" m�ra h�ress� v�lt sz�khely�t, Sochaux-t.

1929-ben a 201-es t�pus megjelen�se �j "M�rka modell-elnevez�si rendszert" nyitott a gy�r t�rt�net�ben: az els� sz�m a m�retet, a harmadik az id�rendis�get jelzi, a nulla pedig a sz�moz�s tagol�s�t szolg�lja, nem a kurbli behelyez�s�t.... A rendszer ugyan a mai napig �l, de a 201-es els�sorban nem emiatt jelentett m�szaki fordul�pontot, hanem az�rt, mert ez volt az els� f�ggetlen ker�kfelf�ggeszt�s� aut� a vil�gon.

1934-ben pedig a 401 Eclipse az els� cabriolet, csomagtart�ba rejthet� merevtet�vel...

A „sochaux-i rak�ta" is �ltal�nos megd�bben�st keltett 1935-ben, a 402-est rendk�v�l �ramvonalas, lend�letes vonalvezet�s �s h�t�r�cs m�g� rejtett f�nysz�r�k jellemezt�k. K�t �vvel k�s�bb Le Mans-t is „megh�d�tja" a Peugeot, igaz, ekkor m�g nem sok bab�r terem a 24 �r�s viadalon a h�rom 302 DS Speciale Sportnak (hetedik, nyolcadik, tizedik helyez�s), legal�bbis a k�vetkez� �vhez k�pest, amikor egy 402-es DS Speciale Sport a dobog� legfels� fok�ra �llhatott.

1938-ban a 402 Darl'Mat els� helyen v�gez kateg�ri�j�ban (1500-2000 cm3) a Le Mans-i a 24 �r�s futamon.

1948-ban azt�n meg�rkezett a 203-as, mely a strapab�r�s�ga miatt igen nagy n�pszer�s�gre tett szert az eg�sz vil�gon, r�ad�sul sz�mtalan karossz�riav�ltozat�val (kabri�, kup�, csal�di...) minden ig�nyt k�pes volt kiel�g�teni.A n�gyhengeres 203 k�l�nlegess�ge a sorozatgy�rt�s� aut�kban akkoriban m�g ritk�n alkalmazott, rozsdamentes �tv�zetb�l k�sz�lt, f�lg�mb alak� hengerfej �s a szelepek V elrendez�se, k�zponti helyzet� gyerty�kkal. A 203 szerkezetileg is �j�t: ez az els� Peugeot, amelynek karossz�ri�ja �nhord�.

A Pininfarina �ltal megrajzolt 403-as sikere azonban m�g ezen is t�ltett, egymilli�n�l is t�bbet �rt�kes�tettek bel�le, mik�zben k�t jelent�s m�szaki �jdons�ggal is b�szk�lkedhetett: ez volt az els� t�meggy�rt�s� d�zelaut�, h�t�ventil�tora pedig automatikusan m�k�d�sbe l�pett a h�t�v�z h�m�rs�klet�nek f�ggv�ny�ben. A 203 �s a 403 orr�r�l leker�l az oroszl�nszobor, mert a hat�s�gok szerint vesz�lyezteti a ker�kp�rosok �s a gyalogosok biztons�g�t.

A 60-as �vek  modelljei szint�n eml�kezetesek maradtak: a befecskendez�ses motorral szerelt 404-es �tt�r� volt a francia modellek k�z�tt. Bemutatj�k a Jaeger automata kuplunggal szerelt 404-et.

A 204-es keresztben elhelyezett alum�nium-motorral, fel�lfekv� vez�rm�tengellyel, n�gy f�ggetlen ker�kfelf�ggeszt�ssel �s els� t�rcsaf�kekkel b�szk�lkedhetett. Ek�zben a Peugeot folytatja nemzetk�zi terjeszked�s�t, m�g 1965-ben Franciaorsz�gon k�v�li elad�sai a termel�s 40 %-�t teszik ki, addig 1973-ban ugyanez az ar�ny m�r el�ri az 54 %-ot.

1968-ban, a Peugeot t�rt�net�ben �j szakaszt nyit a P�rizsi Aut�szalonon deb�t�lt fels�kateg�ri�s 504-es, melyet egy �vvel k�s�bb az �v aut�j�nak v�lasztott a szakmai zs�ri. A n�gy k�l�nb�z� karossz�ri�val forgalmazott modellb�l t�bb, mint 3,6 milli� p�ld�ny k�sz�lt, �sszeszerel�se eg�szen 2006-ig folytat�dott Nig�ri�ban. Ez �s a 404-es Afrika egy-egy emblematikus aut�j�v� v�lt, mindkett� sz�mtalan sikert k�nyvelhetett el a k�l�n�sen kegyetlen viszonyok k�z�tt zajl� Kelet-Afrikai Szafari Rally-n.

Az igaz�n nagy dob�st azonban az 1983-as �v hozta meg, a fantasztikus 205-�s megsz�let�s�vel. Kedvelt�k a v�s�rl�k, szerett�k a versenyz�k, im�dt�k a rajong�k... 5,3 milli�t gy�rtottak bel�le, a Peugeot megment�je volt. Sportv�ltozatai mindenhol gy�ztek, mindegy, hogy milyen szak�gban indultak.

1987 M�jus�ban a Peugeot bemutatja a 405-�t. Az eleg�ns megjelen�s� modell t�zf�le v�ltozatban, benzines vagy d�zelmotorral kaphat�.

1989-ben a Frankfurti Aut�szalonon l�that� el�sz�r a m�rka luxuslimuzinja, a 605.